A Kelet-Balatoni medence, a hegyek között megbújó kistelepülések, a hűs pincék, a tüzes borok, az erdők megannyi nesze és zöreje Magyarország egyik legnépszerűbb üdülőövezetét jelentik, amely vonzzák és visszavárják a hazai és külföldi turistákat, idegenforgalmi szolgáltatásaival pedig mindinkább igyekszik megfelelni az európai normáknak. Vízparti kikapcsolódás, történelmi emlékek, különleges természeti értékek, remek kirándulási lehetőségek - mindezt együtt kínálja a látogatónak a Balaton, és ezen belül a Kelet-Balatoni térség.

A Balaton-medence kellemes klímája már az őskorban itt tartotta az embert, erre utal a lovasi festékbánya. A vaskorból származik a tihanyi földvár. Az egymást váltó, sokféle nép közül leginkább a rómaiak emlékeire bukkantak a régészek. Ők voltak a tó környéki dombok első szőlőtelepítői is. A Balácapusztán talált, gyönyörű mozaikok mesélnek e korról. Fenékpuszta környékén ugyancsak római kori emlékeket tártak fel, errefelé vezetett a Sopianae-t (Pécset) Savariával (Szombathellyel) összekötő hadiút.
A római birodalom bukása után a frankok terjesztették ki a Balatonig birodalmuk keleti határait, miután legyűrték az itt élő avar, alán és szláv népeket. Pribina szláv fejedelem a Kis-Balaton mocsaraival körbezárt Zalaváron építette ki központját, és fogadta a térítő úton járó Cirillt és Metódot, "Európa apostolait", akik a hagyomány szerint alapítói voltak a Paloznaki templomnak, plébániának is.
A Balaton környékére 900 körül érkeztek a honfoglaló magyarok. Ebből a korból való a tihanyi földvár, s maradt fenn a közeli Káli-medence több településének neve. Ezekben a Kál szótag Árpád egyik vezérére, Kál horkára utal, s honfoglalás kori a Jutas és a Fajsz név is.

A későbbi évszázadok az északi partot napjainkra valóságos szabadtéri múzeummá varázsolták. Páratlan tájképi adottságait történelmi emlékek gazdagítják. A falvak határában a középkori templomromok - építőanyaguk terméskő - sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A régi, ma már csak szavakban fellelhető településnevek: Kövesd, Nosztor régmúlt idők történelméről mesélnek. A korábbi Horty kilátóról, ma Csere-hegyi kilátó, a szem és a lélek négy vármegyét pásztázhat.